Fehérje komplexek szerkezeti biokémiája
Kutatási témák
Az állati sejteket biológiai membránok határolják, amelyek főként lipidekből és fehérjékből állnak. A membrán két oldalán található ionok koncentrációjának különbsége feszültséget, membránpotenciált generál, amelynek gyors megváltozása akciós potenciál kialakulásához vezet. Ennek fontos szerepe van az idegsejtek egymás közötti kommunikációjában vagy az izomsejtek összehúzódásában. Ingerelhető sejtekben a membránba beágyazódott fehérjék, feszültségfüggő ioncsatornák biztosítják az ionok vándorlását a membrán-potenciálnak megfelelően. A sejtmembrán hiperpolarizációjakor egy speciális csatorna-családba tartozó fehérjék, a hiperpolarizáció-aktivált ciklikus nukleotid-függő (HCN) csatornák aktiválódnak. Ezek számos élettani folyamatban vesznek részt, biztosítják például a szívműködés ritmusosságát, de szerepük van az alvásban, a tanulásban és az emlékezésben is. Emlősökben négy homológ fehérje tartozik ebbe a családba (HCN1-4), és a szabályozásuk központi eleme a Trip8b nevű fehérje, amely képes kölcsönhatást létesíteni mind a HCN csatornákkal, mind egyéb, a csatornák működéséhez fontos fehérjékkel. A Trip8b feladata, hogy hozzájáruljon a csatornák nyitásának és csukásának szabályozásához, illetve az éppen a membránban működő csatornák számát is képes befolyásolni. A különböző Trip8b-komplexek 3D szerkezetének meghatározása segíthet megérteni, hogy milyen molekuláris mechanizmusok biztosítják a HCN csatornák működésének szabályozását, valamint fényt deríthet egyes HCN csatornákhoz kötődő betegségek (pl. epilepszia) szerkezeti hátterére is.